Trump lebombázta az iráni atomlétesítményeket – mit jelent ez a régió, illetve Magyarország számára?

Trump lebombázta az iráni atomlétesítményeket, és tovább fenyegetőzik. Netanjahu megköszönte a segítséget – de mi jöhet ezután? Gyorselemzésünk!

A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, hogy az első izraeli csapáshullám napján Donald Trump még továbbra is vágyott az Iránnal való megállapodásra.
Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak – írta Deák Dániel, politológus és a XXI. Század Intézet vezető elemzője vasárnapi Facebook-bejegyzésében.
Ahogy arról beszámoltunk, nem egészen tíz nappal azután, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra és annak atomprogramjára,az Amerikai Egyesült Államok hat bunkerromboló bombával megsemmisítette Irán fordói atomlétesítményét. Emellett lebombázták a natanzi és az iszfaháni atomlétesítményeket is.
Ezt is ajánljuk a témában
Trump lebombázta az iráni atomlétesítményeket, és tovább fenyegetőzik. Netanjahu megköszönte a segítséget – de mi jöhet ezután? Gyorselemzésünk!
A politólogus bejegyzésében öt pontban összefoglalta, hogy milyen út vezetett a légitámadásig. Az első pontban kiemelte:
Donald Trump az év elején egy közeli barátját, Steve Witkoffot nevezte ki az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottnak, hogy diplomáciai megoldást keressen Iránnal. Az amerikai elnök szerette volna elkerülni a katonai beavatkozást, így még Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hameneinek is levelet küldött.”
Ezt is ajánljuk a témában
Mégis megtörtént az amerikai támadás.
Majd hozzátette, hogy a személyes hangvételű üzenetben az amerikai elnök békés megoldást sürgetett és kijelentette:
Nem akarok háborút, egyezséget akarok.”
Második eseménynek az áprilisban kezdődött amerikai–iráni tárgyalásokat emelte ki, melyeket Ománban tartottak és a Fehér Ház írásos javaslatot nyújtott át Teheránnak.
Ezt is ajánljuk a témában
Három iráni nukleáris létesítményt ért találat vasárnap hajnalban.
A dokumentumban Irán urándúsítási tevékenységének teljes beszüntetését kérték, egy regionális nukleáris együttműködésért cserébe, amelyben akár Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is részt vehetnének.”
Harmadik pontban arról írt bejegyzésében Deák Dániel, hogy Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő már áprilisban bunkerromboló bombákat kért Amerikától, de Donald Trump ezt elutasította. Hozzátette:
A Fehér Ház figyelmeztette Izraelt, miszerint egy önálló támadás Amerikára nézve is súlyos következményekkel járna, és az eddigi diplomáciai törekvéseket is kisiklatná.”
A negyedik pontban, a politológus elmondta, hogy mi volt a „fordulópont” a történetben.
A fordulópont június 4-én történt, amikor Irán elutasította Amerika ajánlatát, ami Donald Trump diplomáciai türelmének végét is jelentette. Donald Trump nyilvánosan továbbra is a diplomáciai megoldáshoz ragaszkodott, miközben belső köre már tudta, hogy az iráni egyezség elutasítása után Izrael akár már másnap léphet.
Ezt is ajánljuk a témában
Most jött el a béke ideje – jelentette ki az amerikai elnök.
Végül utolsó pontjában elmondta, hogy
az első izraeli csapáshullám napján Donald Trump még nyitva hagyta az amerikai döntési lehetőségeket, és továbbra is vágyott az iráni megállapodásra.
„Június 16-án a G7-országok csúcstalálkozójáról hirtelen távozott Donald Trump; ekkor már az amerikai elnök reakciója határozottan jelezte, hogy a katonai megoldást helyezték előtérbe. A mostani támadást az amerikaiak szombaton előre jeleztek Iránnak, ugyanakkor közölték azt is, hogy nem terveznek több csapást, és nem tervezik megdönteni az iráni rezsimet.” – fejezte be gondoltait Deák Dániel.
Ezt is ajánljuk a témában
Keir Starmer leszögezte, Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra.
Nyitókép forrása: NurPhoto via AFP